HTML

The Legend of Zelda

A The Legend of Zelda játékszériával kapcsolatos személyes élmények beszámolója.

Utolsó kommentek

  • Kit Fisto: Én is vettem sokáig, a CoV és a Guru mellett. Nekem C64, majd Amiga volt akkoriban. De sorban hagy... (2018.02.24. 09:31) 20 éves az 576 KByte
  • Bicikliző medve: Gyerekkorom egyik kedvenc könyve volt. Emlékszem, egyszer találtam benne egy olyan útvonalat, hogy... (2013.01.31. 15:05) A nagy kavarodás
  • supermario4ever: Erre sokféle magyarázat van. Lehet fogni arra, hogy az 576 Konzol a Playstationt részesítette előn... (2012.04.09. 07:56) A Nintendo őse Magyarországon - Elektor Kalandor
  • zola2000: "Hát mert ahogy megjelent a Playtstation úgy tűnt el itt a Nintendo a köztudatból." ps3: 60millió... (2012.04.08. 16:46) A Nintendo őse Magyarországon - Elektor Kalandor
  • KertelendiElemer: Sziasztok! Ajánlanék egy szuper dolgot, talánveletek is előfordult már, hogy egy CD-t, DVD-t, aka... (2011.12.13. 17:34) eBay használati segédlet
  • Utolsó 20

Kávéház - Elmélkedés a Nintendo múltjáról, jelenéről

2008.05.14. 02:51 supermario4ever

2004 óta használom aktívan az internetet, azóta rengeteg sok információ gyűlt össze a Nintendóról, emellett rengeteg kincsre találtam rá. Most, hogy összegeztem magamban, így komplexen látva, azt hiszem, teljesen világos a Nintendo életútja, hogy mi miért történt.

Azt gondolom, hogy az mindenki számára köztudott, hogy ha a Nintendo nem lépett volna be a konzolpiacra, akkor a videojátékok, mint olyan, már történelem lenne. A következő történt anno: A '70-es évek második felében kezdtek el robbanásszerűen elterjedni a videojátékok. Akkoriban még minden ötlet új volt, és mindent szívesen vettek. Tiszteletét is tette egy pár cég, úgy mint az Atari, a ColecoVision, vagy a világ első konzolját 1972-ben megteremtő Magnavox. Ez a gép még annyira kezdetleges volt, hogy az adatokat nekünk kellett beírni a gépbe. ^^' A '80-as évekre viszont elfogytak az ötletek. A videojátékkészítők egymás ötletét másolták. Így a játékok eléggé egyhangóak lettek. Viszont nemcsak ez volt az egyetlen probléma. A kazetták rendkívül könnyen voltak másolhatóak. És mivel a játék értéke úgysem volt nagy, ezért a másolatokat vették. Be is állt 1983-ban a Nagy Videojáték válság. Teljesen a padlón volt a videojáték-ipar. Csak épp Japánban nem. Ki gondolná, hogy a szigetország lesz a felmentősereg? Sokan nem tudják, de a NES Japánban nem 1985-ben, hanem 1983-ban jelent meg először. Csak az első szériás NES-ek (vagy akkor nevezzük Famicomnak, ha már ez volt a japán neve) hibásak voltak, és ez csak egy idő után jelentkezett. És mivel szinte az összes Famicom tönkrement, ezért nem lehetett egy egyszerű cserével megoldani. Új szériát kellett gyártani. És ez jelent meg 1985-ben a Super Mario Bros. játékkal. A Nintendo szerette volna Japánon kívülre is kiadni a gépét, de tudván, hogy a világ többi részén milyen állapotban van a videojáték, mint olyan, ezért nagyon félt, hogy ők is úgy járnak. Ezért találták ki azt, hogy a NES-be egy olyan chipet raknak, mely meggátolja a másolt játékok beolvasását. És így jelent meg Amerikában 1985. október 18-án. És mekkora sikere lett! Senki nem hitte volna, hogy egy Japán cég fogja rendbetenni a dolgokat, márpedig nincs mese, ez történt. A NES igazi diadalmenetet futott Amerikában, majd 1986 végétől Európában. A NES-ből a mai napig közel 62 millió példány kelt el. Az előző postomban írtam a Final Fantasyről, mely Amerikában megjelent NES-re, de mint írtam, nagyon lebutított változatban. Ennek nem az az oka, a NES cartridge-re kevesebb adat férne rá, mint a Famicoméba, az ok, az elvben van, a gondolkodásmódban. Tudni kell, hogy Japánban teljesen más kultúrája van a videojátékoknak, ott legalább akkora hagyománya van, mint az animéknek, mangáknak, és a leghasznosabb szabadidő elfoglaltságok közé sorolják. Mert ott már a NES-es Final Fantasyk is nagyon komolyak voltak. A Nintendo amerikai kirendeltége meg a gépeivel a 6-12 éves korosztályt akarta megcélozni, ezért az amerikai FF-ek is nagyon gyerekesek voltak, és iszonyatosan rondán voltak lefordítva. Ezért is van az, hogy sok japánban megjelent játék nem jutott ki Amerikán túlra, vagy ha igen, akkor úgy járt, mint az FF. Például ki gondolná, hogy a Fire Emblem múltja egészen 1990-ig nyúlik vissza, és az első játéka NES-en volt? Csak nem jutott ki Japánból. Az első Fire Emblem játék Európában GBA-n jelent meg 2004-ben, de erről majd később. Inkább beszéljünk a Nintendo fanok kedvenc konzoljáról a Super Nintendóról! Nekem is a kedvencem volt, iszonyatosan jó játékok jelentek meg rá, bár az alapelv, hogy gyerekek konzolja, nem változott -_-' És bizony a Super Nintendóhoz köthető a Nintendo történelmének legnagyobb ballépése. 1990-et írunk, a CD-ROM ekkoriban még nagyon újnak számított, és ennek köszönhetően eléggé kiforratlan volt. Volt egy pár konzol, ami próbálkozott CD-s konzollal, de ezek szépen sorban elbuktak. Vagy azért, mert nagyon rossz volt, vagy ha jó volt, akkor meg drága. A Nintendóban is felmerült, hogy ne legyen-e a kovetkező konzoljuk CD-s. Tudni kell, hogy ekkoriban a Sony partnerük volt, és az SNES-ünkben nagyon chip a Sony gyártmánya. Fel is kérték a Sonyt, hogy tervezze meg a CD-ROMot, az SNES-hez. Ők meg is csinálták, és amikor eljuttatták a Nintendóhoz a projectet, és a cég áttanulmányozta, akkor fogta magát, és széttépte, mondván, hogy ebből nem kérnek. Lett is nagy sértődöttség a Sony részéről, fel is bontották a szerződést a Nintendóval. De nemcsak a Sonyval bomlott meg a szerződésük a Nintendónak, hanem a SquareSofttal is 1996-ban. A Super Mario RPG kapcsán, ugyanis nagyon nem tudott megegyezni a 2 cég, mindig összerúgták valamin a port. És elég volt, és felbontották a szerződést. És most az EU-s megjelenés előtt! T_T Ezért nem jutott ki a Super Mario RPG Európába. De persze a Sonyt sem abból a fából faragták, hogy végleg feladják. Bizony nem ültek tétlenül a tervrajzuk felett. Fúrtak-faragtak, és 1995-re elkézült a Sony PlayStation. Melynek sikere azt hiszem, mindnyájunk számára vitathatatlan. Bár annyira nem rázta meg az SNES-t, csak a Nintendónak idő előtt kellett jönni a válasszal, holott legalább 1998-ig akarták életni az SNES-t. 1996-ben megjelent a Nintendo 64. Jó előre beharangozták, hogy lesz válasz a PSX sikerére, de amikor meglátták a Nintendo 64-et, hogy az is kazettás... Azért volt érthetetlen, mert ekkoriban a CD már biztos lábakon állt, rosszat már nem lehetett csinálni. És mégis... Fel lehet fogni egyfajta demostrációnak, hogy a '90-s évek második felében a kazettás rendszernek igenis van helye, és a maga módják sikeres is volt az N64, mert 36 millió kelt el belőle világszerte, de a PSX 102 milliójához képest ez nagyon halovány. Érdekes most így visszaemlékezni azokra az időkre. Annak ellenére, hogy 9-10 éves voltam, amikor bejött a PSX, elég élénk emlékeim vannak. Emlékszem akkoriban nagyon sokat néztem a német RTL-t, mert a reklámai között mindig láttam vagy SNES, vagy Game Boy reklámot. De 1995-ben, amikor bejött a Sony, valami megváltozott. Sokkal több Sonys reklám volt, és az egész hangulata más volt. Nem is egy-egy játék bemutatásán volt a hangsúly, hanem a gépet mutatták be, hogy ilyen erős, meg meg olyan menő. Nagyon erőszakos volt. És már engem, gyerekként is nagyon frusztrált, hogy ilyen reklámokat látok, el is vette a kedvemet a német RTL-től. Persze nem mondtam le végleg az adóról, mert láttam Super Mario 64 reklámokat később, de az egész mégis más volt. Viszont az tagadhatatlan, hogy a Sonyra bizonyos szempontokból szükség volt. PSX-re jelentek meg az első cenzúrázatlan játékok. Gondolok itt arra, hogy a verekedős, és az FPS játékokban megjelent a vér, az RPG-k végre komolyak voltak. Talán nem is baj az, hogy a Final Fantasy VII jutott el elsőként hozzánk. Én úgy vagyok vele, hogy vagy a 100%-os valóságában jelenjen meg a játék, vagy sehogy. A baj az, hogy csak PS-re jelent meg. Bár érthető is, hisz hiába erősebb a N64 hardware-e, egy N64 cartridge-re ötöd annyi adat fért rá, mint egy CD-re. Így képtelenség lett volna N64-re átvinni a FF-eket, hisz a 8-as, 9-es egy CD-re se fért rá, akkor mit akarunk mi az N64-gyel? A másik nagy probléma, hogy kazettára írni játékot, iszonyatos költséges. Ez az oka annak, hogy amíg egy PS játék 10-12 ezer ft volt, a N64 játékok 16-18 ezer forint volt, sőt a Majora's Mask 20 ezer forint volt. Igaz, hogy adták mellé az Expansion Paket is, de akkor is. Az akkori fizetésekhez képest, ez megfizetetlenül magas ár. Arról nem is beszélve, hogy a PS játékokat könnyű volt másolni a CD-s mivolta miatt. Kicsippelteted és kész. A Nintendót nem tartotta vissza a Sony hatalmas sikere az újabb ötletek kidolgozásában. Látván, hogy mennyire sikeresek a véres verekedős játékok, ezért a Nintendo egy egyedi tervet dolgozott ki. Be akarta bizonyítani, hogy vér nélkül is lehet egy verekedős játékot élvezni, ezért találták ki 1999-ben a Super Smash Bros. játékot, ahol egy pár Nintendo karakter összeröffen egy-egy bunyóra. Nintendo 64-en még nem volt annyira nagy durranás. Szerintem nagyon csúnya a grafika is, meg az egész még valahogy nagyon kiforratlan. Nem is aratta azt a nagy sikert, amit szerettek volna. De persze a N64 tulajoknak nincs okuk panaszra, hisz azok a hithű szamurájok, akik megmaradtak a Nintendónál, garantált, hogy megtérül a hűségük, elég ha csak annyit írok, hogy The Legend of Zelda: Ocarina of Time! Aztén jött a generációváltás, 2002-ben hozzánk is eljutott a Nintendo GameCube. De mekkora elánnal ört be! Az addigi Sony exklúzív játékok GC exklúzívak lesznek, lásd Resident Evil! És nagyon sok jó játék jelent meg GC-re: Luigi's Mansion, Super Mario Sunshine, Metroid Prime, The Legend of Zelda: The Wind Waker, Fire Emblem. A probléma csak egy volt a GC-vel. Hogy ezeket a játékokat, mint eldurrantották 2004-ig. Utána semmi. Kipukkadt a GC lufi. És a GC-nél 22 milliónál megállt az élet. Mondjuk a 8 cm-es DVD nem sokat dobott a latba, de az elején nagyon sikeres volt a GC. Csak időközben jöttek rá, hogy valami mást akarnak. Valami egészen újat. Nem hozta a GC a várt sikert, ezért hagyták el ilyen hamar a GC fejlesztést. Persze ez nem azt jelenti, hogy 2004-ben temettük a GC-t! Egészen eléldegélt 2007. elejéig, de már nem jöttek ki olyan nagy játékok rá. 2004. végén jelent me Japánban az új őrület, a Nintendo DS! Én nem is tudom, hogy mi az érdekesebb. Az, hogy egyáltalán sikeres lett a konzol, vagy az, hogy miért lett sikeres. Ugyanis a Nintendo ráébredt arra, hogy azon az úton, amin eddig jártak, nem járhatnak, mert az nem jövedelmező, ezért valami újat akartak nyújtani. Valami olyat, amire eddig még nem volt példa konzolos berkekben. Az érintőképernyő egy teljesen újfajta játékélményt adott. És olyan játékok láttak napvilágot, mint a NintenDogs, vagy a Trauma Center, vagy a Cooking Mama. Amelyeket én személy szerint nem is játékként, hanem programként tartom számon. Hogy mi volt ezekkel a céljuk? Egy játékosréteg bevonása a szórakoztatóipar eme ágazatába. Olyan embereket akartak játékra bírni, akiknek eddig még nem volt konzollal dolguk. Erre a lépésre meg azért volt szükség, mert a Nintendo a GameCube-bal rájött arra, hogy az ex-Nintendósokat, akik már Sonysok lettek, ők már nem hozhatók vissza. És egyre kevesebben maradtak veterán Nintendósok. Így mi volt a teendő? Új embereket kellett bevonni. Az, hogy most ezt jól csinálták, vagy nem, arról nagyon megoszlanak a vélemények. Az ősi Nintendósoknak nem tetszik, hogy kevés az igazi Nintendo fejlesztés. De a DS sikere hatalmas lett. És még csak az sem rettentette el a DS vásárlásától az embereket, hogy úgy nézett ki külsőre, mint az 1980-as Game & Watch! De nemcsak emiatt jött a DS lite, a DS-nek több hibája is volt. Nagy testtömeg, nagy méret, kis fényerősség, és a gombok előnytelen elhelyezése. Ezért adták ki 2006. júniusára a DS lite-ot. A Sony meg azt hitte, hogy a PSP-vel majd jól lealázza a DS-t. Hát nagyon nem. A PSP hiába tus PS2 szintű grafikát, de tele van autós játékkal, melyek nem is valók egy kézikonzolra. A vicces az, hogy a Sony megpróbált olyan kaliberű játékokat is megjelentetni, mint amilyenek DS-en is vannak, de ezek érintőképernyő híján aligha voltak sikeresek. De az újítások sora a Nintendónál még nincs vége. Mivel TV-n elég vicces lenne érintőképernyőt kihozni, ezért mást találtak ki az asztali konzolra, a mozgásérzékelést. Ennek fényében jelent meg 2006. december 8-án a Nintendo Wii. Egyszerűen nincs mese! A Nintendo ismét piacvezető lett! Visszatértek a régi hangulatú játékok, a Nintendo ismét önmaga lett! Ez a mozgásérzékelés nagyon sok Sonyst bosszant (irigység -_-') és mindig azzal jönnek, hogy milyen undorító a grafikája a Wiinek. Kérdem én: Az rendben van, hogy a PS3 annyira erős, hogy egy bivalycsordával is elbánna, de hány JÁTÉK van a konzoljukra? Olyan játékok, melyek szórakoztatnak, és nem az übererős grafikával akarja elvinni a pálmát. Wiire nagyon sok egyedi játék van, gondolok itt a Wario Ware Smooth Moves-ra. Az a játék valami agymenés. Annyi ökörség van benne, hogy nem igaz! És élvezzük! Imádunk játszani vele, mert szórakoztat! Persze a Wiit sem kerülték el a nem elsősorban ősi Nintendósoknak készült játék, gondolok itt például a Wii Sportsra, a Wii Playre, a Wii Fitre. Joggal kérdezik, hogy baj az, hogy ennyi furcsa játék van Wiire, melynek célja az új emberek bevonása? Én azt mondom, hogy nem! Sőt, nagyon is jól csinálják! Ugyanis ezek az emberek, a Wii által lesznek videojáték-rajongók, majd elkezdenek más játékok iránt is érdeklődni, és belőlük lesznek az új Mario, Zelda, esetleg Metroid, vagy ne adj Isten, Pokémon fanok! Szóval lehet, hogy az ősi Nintendósoknak nem kedvez a Nintendo jelenlegi cselekedetei, de ez hosszú távon nagyonjövedelmező lesz. A Virtual Console? Azt kell mondjam, hogy sokkal jobb, mint a visszfelé kompatibilitás. Eleve érdekes lenne a Nintendo esetében, mindegyik kazettának külön bemenet. Sokkal jobb az, hogy le lehet tölteni a játékokat. amíg egyben van a Wiid, akkor állandó minőséget képviselnek. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan ritkaságok, mint pl. a Super Mario World, Super Mario 64, The Legend of Zelda: Ocarina of Time, vagy a Majora's Mask, Paper Mario, melyeket mára nagyon nehéz lett beszerezni, vagy ahol megszerezhető, nagyon drágán adják. És a Virtual Console-on ezek a ritkaságok mind megtalálhatóak, és bármikor, bárki számára elérhetőek. És itt a másik nagy előnye az új játékosréteg bevonásának. Hogy lehet, hogy őket is érdekelni fogják ezek a régi, klasszikus játékok. És hogy mi lesz a jövő? Azt halljuk a hírekben, hogy a cégnek hatalmas bevételei vannak, a részvényeik a Toyotáéval egyenértékűek. És én személy szerint nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ha eljöna következő generáció, akkor valami olyan erős géppel fognak kijönni, mely mellett még  majdani PS4 is elbújhat! Ennek szellemében érdemes pozitívan gondolkodni a cégről!

2 komment

Címkék: nintendo múlt

A bejegyzés trackback címe:

https://thelegendofzelda.blog.hu/api/trackback/id/tr57467451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fantos 2008.05.14. 21:09:02

hú ez aztán az írás gratu! de a GBC meg a GBA kimaradt pedig azt is mennyit toltuk! (pokémont! XD )

supermario4ever · http://supermario4ever.blog.hu 2008.05.14. 22:54:28

Úgy már egy kicsit nagyon sok lett volna, így is kb. 2 órán keresztül írtam ezt ^^'